Kultúra, szórakozás, sport
Már az építkezés elején elindult a kulturális élet szervezése, de akkor még a városban csak itt-ott, szétszórtan voltak a különféle klubszobák. Az elsőként felépült radari és a Szórád úti barakkok egyikében működött a Petőfi Sándor és a József Attila kultúrotthon, melyek igyekeztek a körülményekhez képest sokszínű programokat szervezni. Az első, nem barakk kultúrotthon 1952 végén alakult Katona József néven a Vasvári iskolában. Itt működött kórus, zenekar és népi táncegyüttes, melyek nagy népszerűségnek örvendtek a dolgozók körében. A város kulturális életében fontos állomás volt a Bartók Béla Kerületi Kultúrotthon 1953. december 31-i átadása. Az intézmény néhány éven belül Sztálinváros közművelődésének központja lett. Művészeti csoportok (pl. balett) találtak itt otthonra, kiállításokat, bálokat, politikai naggyűléseketrendeztek. A könyvtárak története a város építésével egy időben kezdődött. 1951 nyarán nyílt meg az első könyvtár a Vasvári iskolában, majd 1954-től új helyre, a Görbe utca egyik lakóházába kötözött.
A zenei élet is együtt bontogatta szárnyait a várossal, e mögött persze a színházi élet sem maradhatott el. A város szellemi arculatát próbálták kialakítani az idehívott művészekkel. 1960 körül jött a városba Barsi Dénes, Pálfalvi János vagy Csasztka Ilona is. A klasszikus balett és a népi tánc oktatása szintén egyidős a várossal. A rendszeres balettoktatás 1954 –ben kezdődött a Bartókban, az első időkben pedig legalább harminc különböző népi táncegyüttes létezett a városban.
Az itt élők életében fontos szerepet töltött be a mozi, az ideológiai nevelés és a propaganda kitüntetett eszköze volt, ugyanakkor az emberek ide jártak szórakozni is. Ha már szórakozás, akkor nem lehet kihagyni a híres Arany Csillag Szállodát, melynek bárjában vagy presszójában megannyi pár adott egymásnak találkát. De a városlakók nem csak ennyire elit helyre jártak el szórakozni, a többség szívesen mulatta az időt a Kockában vagy a Béke étteremben.
A Vidám Park és a Szabadtéri Színpad az itt élők kedvelt szórakozóhelyének számított, ahol nyáron színielőadásokat és hangversenyeket tartottak. Juliska és István beiratkoztak a táncegyüttesbe és moziba is szívesen jártak el. Az építkezés kezdetén a sportélet főként néhány futballmeccsre korlátozódott. Később a politikai vezetés is eszközként használta a sportélet élenkítését az első szocialista város vonzóvá tételében. A versenysport mellett a kezdetektől nagy szerepet játszott a tömegsport is. A múzeum archívumában sok képen látható versenyfutás a kis erdőnél, és fényképek a házak között röplabdázó munkáslányokról vagy az Építők útján kosarazó városépítőkről.
Írta: Kronászt Margit történész és Nagyné Hodik Mónika történész
