Városnépszerűsítés

A város népszerűsítése két időszakra bontható. Az első az építkezés kezdetétől az 1953/54-ig terjedő éveket öleli fel. Amikor 1950 áprilisában a pentelei fennsíkon megjelentek az első építők és május 2-án megkezdődött a barakkok és a Május 1. u. első házának építése még „csendes volt minden”. A propaganda tudatosan hallgatott a városépítésről, csak az ősszel meginduló gyárépítkezés hozott változást. Az első sajtóvisszhang Révai József szegedi beszéde után következett be, majd két nappal később a DISZ felhívása, mely Pentelére hívta az ifjúságot: Magyar ifjúság, építsük fel a Dunai Vasművet, ötéves tervünk büszkeségét! Novemberben az MDP Központi Vezetőségének a vasmű építésével kapcsolatos határozata után szárnyra kapott a pentelei építkezés. Propagandafüzetek, brosúrák jelentek meg, filmhíradók tucatja hirdette a pentelei építkezés sikerét. 1951 áprilisában mutatták be az „Épül a Békemű” színes dokumentumfilmet. A központi lapok állandó tudósítókat küldtek a városba, MTI fotók garmada készült az építkezésről és a hős építőkről. Sokszor járt itt Palotai Boris és Örkény István is, több novella, regény született, melyek az itt élők, dolgozók mindennapjairól szóltak. A baráti országokból jöttek a küldöttségek, mindenki kíváncsi volt az első szocialista városra.

Aztán az 1953 után bekövetkező cikkcakk-politika változást hozott a város életében. A város és a gyár fennen hirdetését felváltotta a „csendben befeléfordulás” vezérelve. Ám a mellőzöttség időszaka sem múlt el teljes elszigeteltségben. Ha csendesebben és nagyobb felhajtás nélkül is, de a városban és a gyárban is zajlott tovább az élet. Az 1955-ben megrendezett Sztálinvárosi Vásár és Kiállítás az akkori Sztálin út beépítetlen területén mutatta be a városépítés eredményeit, a vasmű termékeit és néhány vidéki várost is. A korabeli sajtó szerint a vásár nagyon jól sikerült, a három nap alatt közel 40 000 látogató fordult meg a városban. A városi tanács 1958-ban Városi Idegenforgalmi Hivatalt létesített. Ebben az évben 
rendezték meg az 1958-as országos vásárt, felbuzdulva a három évvel korábbi sikereken. A helyi újság szerint a vásár nemcsak erkölcsi szempontból hozott sikert, hanem anyagilag is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az ötvenes évek első felében megnyitott Vidám Park nemcsak a helyieket szórakoztatta, hanem a város vendégeit is előszeretettel vitték ide szórakozni.

A hazai paneles lakásépítés bölcsője itt a városban volt, kísérleti jelleggel épültek meg az ország első paneles lakóházai középblokkos panelekből.Időközben a vasmű elkészült gyárrészlegeit folyamatosan adták át, azonban már jóval kisebb sajtóvisszhang és ünnep közepette. Változást a város 10 éves évfordulója hozott, az egész város ünnepi lázban égett. Különféle programokkal kívántak megemlékezni az elmúlt tíz évről: jubileumi ünnepséget rendeztek, kiállítást a Móricz iskolában, dokumentumfilm készült a városról, emlékérmet bocsátottak ki és természetesen avatásra is sor került. Az évfordulóra időzítették a meleghengermű átadását, ebből az alkalomból Kádár János szintén a városba látogatott. A jubileum nem volt más, mint ünnepségsorozattal egybekötött városnépszerűsítés. A jeles napon az ünneplő tömeg között volt történetünk két főhőse is családjával és barátaikkal, együtt/jóleső érzéssel emlékeztek vissza az elmúlt 10 év eseményeire.

Írta: Kronászt Margit történész és Nagyné Hodik Mónika történész