Miután a rómaiak kivonultak a Kelet-Dunántúlról, különböző barbár népek vették birtokukba a területet. A szórványos hun és germán leletekkel szemben több avar temető és település anyagát őrzi a múzeum, köztük az elsőként feltárt avar falurészletek leletanyagát. A honfoglalás- és Árpád-kor idején több település között oszlott meg a mai város területe. A kisebb közösségek temetőiben, településein talált tárgyak a hétköznapi emberek életébe, hitvilágába engednek bepillantást, a későközépkori ezüsttűk pedig a helyi birtokos család gazdagságáról árulkodnak. A hódoltság korának mozgalmas eseményeire utal az ezüstdenárokból álló éremkincs. A 17. századi török palánkvár lakóinak kézzel fogható emlékei a keleti rézedények és egy arab feliratos pecsétgyűrű.
