Kotta a Győry család hagyatékából

Hónap műtárgya rovatunk keretében ebben a hónapban egy igazán izgalmas darabbal ismerkedhetnek meg az olvasók: a perkátai gróf Győry család hagyatékából származó kottáról, valamint a család történetéről tudhatnak meg érdekességeket. (1)

Az opera és balett kivonatokat tartalmazó kotta, mely a 86.183.1. leltári számot viseli, 26×37 cm, 9 oldalból áll, fizikailag meggyengült állapotban van. Világosbarna merített papírból készült, a lapszélek vágatlanok, a bordaközök szabályosak. A címlap bal alsó sarkában verzál betűkkel, kék színű tintával írva az alábbi nevek olvashatók: Wranitzky, Weigl. A hátlap bal alsó sarkában található a múzeum szintén kék színű tintával írt leltári száma; míg a bal felső sarokban barna tintával íródtak az alábbi számok: XXVII/14.

A műtárgy 1974-ben, vásárlás útján került intézményünkbe több más tárggyal együtt (további kották, könyvek és folyóiratok a XVIII. századtól a XX. század első feléig). Az eredeti tulajdonos műveltségét mutatja, hogy a könyvek között több nagy, európai nyelv is felbukkan: latin nyelvű munkák mellett a magyar, angol, német és francia nyelvvel is találkozunk. Kiadási helyként európai nagyvárosok szerepelnek: Párizs, Bécs, Pozsony vagy München. A gyűjtemény további értékes darabjait képezik a különféle kották is, köztük olyan mesterek művei, mint Strauss, Rossini, Verdi vagy Mendelson és a kiadás helyei között itt is európai nagyvárosok bukkannak fel: Milánó, Bécs, Lipcse, Drezda, Berlin vagy Firenze.

Vízjel a kottában

A bemutatott kottában több példány is megtalálható a svájci HORW papírmalom nagyméretű vízjeléből, töredékes, de egyértelműen azonosítható formában.

A svájci HORW papírmalom nagyméretű vízjele: egyvonalas, szabálytalan alakú, bojtokkal díszített keretben HARTMANN papírkészítő név; alatta 1802, a papírmalom alapításának éve; a pajzsfő felett kerektalpú tárcsapajzsban hármas halom felett hatágú csillag (a Hartmann család nemesi címeréből).

A vízjel párja LUZERN felirat, amely a papírmalom közelében lévő város neve, mert HORW papírmalom Svájcban, Luzern város mellett működött. Papírkészítő-mestere Ludwig HARTMANN volt az 1802-1813 közötti időszakban. (2)

Amit a kottáról kideríthetünk – a szerzők és műveik

A bemutatott kottában több zeneszerző, A. Wranitzky, J. Weigl, Mehul, Solié és Boieldieu művei szerepelnek. Bécsben a Currentstrasse 441. szám alatt adta ki a Jean Traeg & Fils zenei kiadó.

A szerzők között találunk cseh és osztrák, valamint három francia nemzetiségűt. Antonín Wranitzky (1761-1820), cseh származású hegedűművész és zeneszerző. Joseph Weigl (1766-1846) osztrák zeneszerző, több műfajban is tevékenykedett, egyaránt komponált világi és egyházi témájú zeneműveket. Étienne Nicolas Mehul (1763-1817) francia zeneszerző, aki főként operákat szerzett. A kottában szereplő Helené című munkáját 1803-ban komponálta. Jean-Pierre Solié (1755-1812) szintén francia művész: csellista és operaénekes, később zeneszerző is, szintén az opera műfajában ténykedett. Francois-Adrien Boieldieu (1775-1834) a francia vígopera mestere volt, a kottában a Le califa de Bagdad című mű egy részlete szerepel, melynek első bemutatója 1800-ban volt.

A kiadó

A Jean Traeg & Fils zenei kiadó alapítója id. Johann Traeg (1747-1805). (3) Első bécsi felbukkanását 1779-re datálják a források. 1782-től kottamásolással foglalkozott, majd 1789-ben boltot nyitott a Singerstraßen. 1793-tól vagy 1794-től kiadóként is tevékenykedett, majd 1803-ban költözött a Kurrentgasseba. A cég Johann Traeg und Sohn néven működött; főként Haydn és Mozart művekre specializálódott, de foglalkozott más szerzőkkel is. Fia, ifj. Johann Baptist Traeg (1781-1839), apja halála után átvette az üzletet és 1806-ig a korábbi néven működtette. Az üzlet újra költözött, ezúttal a Klosterneuburgerhofba, 1807-től pedig Johann Traeg néven működött tovább. A forrásokban eltérő adatok lelhetők fel a cég megszűnésével kapcsolatban: 1818-ban vagy 1820-ban oszlott fel a cég, Traeg számos publikált munkát eladott az Artaria & Co.-nak, a Cappi & Diabelli cégnek; valamint Pietro Mechettinek (1777-1850), aki maga is műkedvelő, kiadói családból származott. (4) Traeg a kiadói jogoktól csak 1823-ban vált meg, azokat Sigmund Anton Steiner (1773-1838) vette meg. (5)

A szerzők születési és halálozási idejét, a művek ismert keletkezési idejét figyelembe véve, illetve felidézve a hordozóanyagról és a vízjelről fellelhető információkat, valamint a kiadóra vonatkozó adatokat, a kotta minden bizonnyal 1803 és 1806 között keletkezhetett.

A perkátai gróf Győry család történetéből

A család története jóval korábban kezdődik, minthogy megkapták a perkátai majorságot. Első írásos említésük a XVI. századból ismert; a család kivette a részét a törökellenes végvári harcokból és a katonaság soraiból emelkedett ki. Érdemeik elismeréseként 1560-ban Győry Benedek és utódai I. Ferdinándtól nemesi rangot kaptak. A cím mellé hamarosan birtok is társult: királyi adományként, illetve házasság révén Pozsony vármegyei birtokok kerültek a család tulajdonába, melyeket egészen a XVIII. század közepéig birtokoltak. Győry Ferenc Veszprém vármegyei területeket kapott érdemeiért. Vásárlással került hozzájuk a Zemplén vármegyei Vitány és az előnevüket adó Radvány – később Károlyi Antalnak adták tovább.

A következő két évszázadban öt Győry Ferenc követte egymást, és közülük IV. Győry Ferenc császári és udvari tanácsos kapta 1775-ben Mária Teréziától adományként Perkátát érdemeiért. Miután tulajdonába került Perkáta, templomot és kastélyt építtetett a településen és 1783-ban határtérképet készíttetett. Művelt, olvasott és érdeklődő ember volt, könyvtárában számos jogi és lótenyésztéssel kapcsolatos könyv helyet kapott. A grófi címet már II. József király adományozta neki és leszármazottjainak 1785. január 20-án. Halála után fia, V. Győry Ferenc örökölte meg a perkátai birtokot.

1. Győry Ferenc 1825-re már Bács-Bodrog vármegye főispánja volt. Perkátáért sokat tett: szorgalommal irányította a gazdaságot és támogatta jobbágyait. 1815-ben újabb határtérkép készült megbízásából, néhány évvel később pedig a falu térképe is, amelyen látszottak a falu régebbi, szétszórtan elhelyezkedő házai is. Az ő idejében fejeződött be az úrbéri per. Felesége Zichy Teréz grófnő volt, négy gyermekük született, ketten kis korukban elhunytak. Az uradalmat az 1807-es születésű Győry László örökölte meg.

Győry László közéleti pályára lépett. Pesten tanult, majd Székesfehérváron és Bécsben dolgozott. Felesége Lichnowsky Mária Ágnes volt, akinek korai halála után nem nősült újra. Az 1848-’49-es forradalom után sem vállalt tisztséget, hanem a főrendiház közjogi vitáiból vette ki részét. Apjától annak idős korában vette át a birtok irányítását; Perkátán óvodát és iskolát épített, valamint a Paulai Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek részére zárdát; volt jobbágyainak földet adományozott és elrendelte, hogy örököse egy nagyobb templomot építsen Perkátán.

Győry László végrendeletben rendelkezett gyermekei örökléséről: legidősebb lánya a perkátai birtok felét, külterületeket, majorokat és pusztákat, valamint többek között egy budapesti házat kapott. Emellett a férje tartozását a két kisebb lánynak kellett egyenlően kifizetnie. Középső lányára pusztát, egy budapesti házat és pénzt hagyott. Legkisebb lánya, Terézia örökölte a perkátai kastélyt minden jószágával és ingóságával, Perkátán majorokat, egy budapesti házat, valamint mindkét nővére férjétől azok tartozását. Teréziának fizetnie kellett azoknak a nyugdíját, akikét apja korábban elrendelte.

Győry Lászlót a családi kriptában helyezték örök nyugalomra 1882. április 4-én, vele kihalt a család férfi ága. Terézia apja méltó utódjának bizonyult: konzervatív eszméket képviselt, az uralkodóház elkötelezett híve, az egyház és a szegények támogatója volt. Maga vezette a gazdaságot, de jártas volt a teológiában is, tevékenysége sokoldalú volt. 1888-as balesete után állíttatott annak helyén, Selymespusztán egy haranglábat, melyet a következő évben harangtorony követett. Apjához hasonlóan sokat tett Perkátáért és 1916-ban megépíttette az általa kívánt templomot, valamint fizette annak fenntartását. Támogatta az iskolát és a zárdát, kórházat rendezett be és szegényházat építtetett; alkalmazottjaival jól bánt. A grófnő sosem ment férjhez, így örököséül egyik nővére unokáját, Hunyadi Imre grófot választotta, akiről úgy gondolta, hogy rábízhatja a gazdaság irányítását. A grófnő 1936. október 29-én hunyt el és vele kihalt a Győry család női ága is.

Hunyadi Imre gróf folytatta az elődei által megkezdett munkát; támogatta a zárdát és pártfogolta a rászorulókat. A Hunyadi családot és a nővéreket végül a II. világháború utáni időszak üldözte el Perkátáról.

Kronászt Margit

történész

Jegyzetek:

• Előkészületben Kronászt Margit Vízjeles papírdokumentumok a dunaújvárosi Intercisa Múzeumban II. – Vízjeles kották a perkátai gróf Győry család hagyatékából – válogatás c. cikk, mely a Magyar Vízjel c. folyóiratban fog megjelenni 2024-ben.
• IM/No 9./Francia kotta/1802. Bécs. D-27064. In: Pelbárt J. 276.
• Névváltozatok: Iean/Jean/Johann Traeg/Träg.
• Mechetti 1810-től saját vállalkozást üzemeltetett, komolyzenét és tánczenét egyaránt kiadott.
• Steiner jogi hivatalnok, majd titkár, 1805-ben pedig nyomdatulajdonos lett. Műkereskedői engedélyt 1806-ban kapott, 1812 és 1837 között pedig a mű-, könyv- és zenekereskedők testületének a vezetője volt. 1814-től dolgozott együtt Tobias Haslingerrel – 1815-től társak is voltak –, majd 1826-ban a teljes céget átadta neki.

Felhasznált és ajánlott irodalom és források:

1. Perkáta grófjai. Szerk.: Bogó A. – Rajcsányi L. Hírház Nyomda, Sárbogárd, 2019.
2. Győry kastély és parkja. Szerk.: Bogó A. – Rajcsányi L. Bogárd és Vidéke Lapkiadó és Nyomda, Sárbogárd, 2019.
3. Kronászt : Vízjeles papírdokumentumok a dunaújvárosi Intercisa Múzeumban. In: Magyar Vízjel 51. sz. (2020) 3-5.
4. Matussné Lendvai M.: Perkáta grófjai – A Győry család. Dunaújváros, 2010.
5. Paálné Bakó E. és Stéfely É. szakmai beszámolója (19 db könyv 2009-es restaurálása)
6. Pelbárt J.: Hét évszázad vízjelei Magyarországon. Magyar Papírmúzeumért Alapítvány, Budapest, 2021. 276.
7. https://en.wikipedia.org/wiki/Anton%C3%ADn_Vranick%C3%BD, 2024. február 29.
8. https://hu.wikipedia.org/wiki/Joseph_Weigl, 2024. február 29.
9. https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89tienne_Nicolas_M%C3%A9hul, 2024. február 29.
10. https://en.wikipedia.org/wiki/Jean-Pierre_Soli%C3%A9, 2024. február 29.
11. https://en.wikipedia.org/wiki/Fran%C3%A7ois-Adrien_Boieldieu, 2024. február 29.
12. https://www.musiklexikon.ac.at/ml/musik_T/Traeg_Johann.xml, 2024. február 29.
13. https://data.cerl.org/thesaurus/cnp00141688, 2024. február 29.
14. https://www.musiklexikon.ac.at/ml/musik_M/Mechetti_Musikverlag.xml, 2024. február 29.
15. https://www.musiklexikon.ac.at/ml/musik_S/Steiner_Sigmund_Anton.xml, 2024. február 29.