CSENGŐS MOZDONY A MÚZEUM TÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNYÉBŐL Intercisa Múzeum Dunaújváros

Csengős mozdony a múzeum történeti gyűjteményéből

Sokan emlékszünk még a kutyaház perselyre, a csipegetős csibére, a sokféle repülőre, autóra vagy a különböző mozdonyokra. A kisfiúk odavoltak az űrpisztolyért és a holdrakétáért is, a kislányok a baba tűzhelyért, a csörgőért vagy a játékmérlegért rajongtak, na és persze volt egy közös kedvenc: a diavetítő.

A közös mindegyikben az, hogy egytől egyig lemezből készültek. Akkoriban rengeteg ilyen játékot készítettek, szinte minden magyar családban megtalálhatóak voltak. Kitűnő ajándéknak számítottak névnapra, születésnapra vagy akár a karácsonyfa alá rejtve. Hamar a gyerekek kedvenceivé váltak, több generáció fiatalságához hozzá tartoztak.

Bár a múzeum történeti gyűjteményében van egy kutyás persely, most mégsem róla lesz szó. Szeptember hónap műtárgyának egy lemezvonatot választottam, mely nemrégen, ajándékozás útján került be a múzeum gyűjteményébe.

A 26 cm hosszú, 10 cm széles és 16 cm magas piros mozdony mára megkopott, itt-ott hiányos, nincs meg a kéménye, a csengője, a lámpája és a mozdonyvezető sapkája sem, de így is boldog emlékeket idéz, a gyerekkorunkat hozza vissza. Sok lemezjátékhoz hasonlóan ezt a játékot is sokáig gyártották, a korszakbeli különbségek a dobozon, a masiniszta sapkáján és a kis bolygókeréken vehetőek észre. Az első kiviteleken a mozdonyvezető sapkája és a bolygókerék is fekete volt, a későbbiekben viszont már mindkettő átlátszó fehér lett. A szóban forgó mozdonyt 1966-tól gyártották, és bár hiányzik a sapkája, de a fekete bolygókerék miatt tudhatjuk, hogy az is ugyanolyan színű volt. A négy oldalsó kerék mellett a mozdony alján lévő kis kerekek megegyeznek a Holdrakéta lehajló kerekével. A mozdony laposelemmel működött, menet közben ide-oda mozgott az orra, és így zakatoló hangot adott ki. A jármű hátulján, az elem felett volt a játék be- illetve kikapcsoló gombja, melyet egyszerűen az egyik vagy a másik irányba húzva lehetett elindítani vagy éppen leállítani.

Hogy hogyan működött? Azoknak, akiknek nem volt ilyen mozdonya, segít a korabeli tájékoztató. „A földre helyezés után a mozdony előre halad, zakatol, mindaddig, míg valamilyen tárgynak nem ütközik. Ütközésnél kitér, ismét tovább haladva zakatol, 10-11 másodperces előrehaladás után megáll, 4-5 másodpercig csenget, majd ismét megindul.” A kis vonat tehát menet közben néha megállt, és a masiniszta többször meghúzta a csengőt.

A lemezjátékokból sokfélét gyártottak, az egyszerűbb játékoktól a bonyolultabbakig, a homokozólapáttól a közlekedési játékig (melyhez tábla és autók is tartoztak) sok minden volt a repertoárban, még távirányítós is.

A lemezjátékok rövid története

A magyarországi lemezjáték-gyártás nagy korszakát a nemzetközi gyakorlattól eltérően 1953-tól számítjuk, amikor a Kohó- és Gépipari Minisztérium úgy döntött, hogy a Lemezárugyár legyen a játékgyártás központja. Az 1950-es évek elején elkészült az első lendkerekes játék, majd 1954-ben az első elektromos fémházas diavetítő, melynek sikeréhez a magyar Diafilm Gyártó Vállalat egyre bővülő kínálata is hozzájárult.

A történet azonban még korábban, 1872-ben kezdődött Stadler Mihály "szitás - rostás" üzemében. Eleinte úgynevezett szerkezet nélküli kézi játékokat gyártottak (homokozólapát, játékvödör), később a Müller és Fehér cég litografált locsolókannát, a Magyar Fémdoboz Művek Rt. játékperselyt, litografált, szerkezet nélküli játékautót és torziós rugójú krokodil figurát készített. Spielberger Ármin furulyát, szájharmónikát, zenélő dobozt, kis játékautót állított elő. Monsbarth Géza üzeme 15 éves fennállása alatt, mintegy 1 millió darab trombitát, 550 ezer darab dugós puskát, játékkardot, csigafütyülőt, babacsörgőt, babaétkészletet gyártott. Az 1948-as államosítás után, győri Fémdoboz és Tubus Művek néven, majd az Elzett gyáregységeként, később Lemezárugyár néven jelentett koncentrált játékgyártó bázist. Külföldi minták alapján kezdték előállítani a rugós felhúzású teherautót és repülőgépet.

Időközben további lendkerekes autók jelentek meg: mentőautó, nyitott és zárt teherautó, tűzoltóautó, majd a darus autó, valamint szétszedhető és összerakható modell autó. Újszerű rugós játék volt a hegyi vasút. Próbálkoztak plüssel borított, rugós, lépegető mackóval és elefánttal is.

1957-58-ban átmeneti visszaesést okozott, hogy megszüntették az úgynevezett "bazár játékok” gyártását (babakocsi, babaágy, versenyautó, autóbusz). Viszont erős technológiai és termékfejlesztést végeztek, melyek időrendben a következők:

1947-ben szabadalmaztatták a Karle József-féle gyertyás (propulziós, "pöfögő") lemezjáték hajót,

1958/59-ben a roller (Roli Zoli), a 240-es lendkerekes autócsalád, a lendkerekes helikopter, a lendület motoros, a rugós csibe (csipegető csibe), a törpeautó,

1960-ban a huzalpályás autó, a lendkerekes robogó, a világító tűzhely, a hullámvasút, a kutyaház persely,

1961-62-ben a távvezérlésű elektromos autó, a favágó persely, a rugós röppentyű, a tolató mozdony, a közlekedési játék, a propulziós hajó (varázscsónak), a lendkerekes motorcsónak, a gokart,

1963/64-ben (ekkor már 72 féle játékot gyártottak) a Fiat, a Mercedes, a Volkswagen, a Citroën, a Trabant lendkerekes autók, a rakodó vonat, a visító malac, a lendkerekes egér, a szélmalompersely, a turmix, kávédaráló, az elektromos meghajtású holdautó,

1965-ben a lendkerekes BMW, az Opel, a Ford, a dodgem, a TU104-es repülőgép, a kosárlabda, a korcsolyázó eszkimók, a holdrakéta,

1966-ban az elektromos csengős mozdony, a rakétapisztoly és a metalofon (xilofon),

1967-1968-ban az űrautó, a Jaguár festett, díszített karosszériával, a játékpályázaton is díjnyertes kozmoglóbusz és a robot felderítő, a Donald kacsa, a helikopter állomás, a tivoli volt „az újdonság”.

A retró manapság a virágkorát éli, a mai napig népszerű sok lemezből készült játék, sokan gyűjtik a kutyaház perselyt, a csipegető csibét, a törpeautót, a holdrakétát, a helikoptert, a lendület motorost, a Roli Zolit vagy a közlekedési játékot. Az évtizedek alatt megszámlálhatatlanul sokféle játék került ki a gyártósorokról. Az eredeti darabokban jobbára a gyűjtők gyönyörködnek, mi pedig, ha véletlenül a kezünk ügyébe kerül vagy képet látunk róla, egyből ez jut az eszünkbe: De jó, ilyen játékom nekem is volt! Közben visszarepülünk a múltba, a boldog gyermekkorba.

Hodik Mónika

Forrás: