Az Érdekes Ujsag Háborús Albumának felvételei

Július 28-án emlékezünk meg az I. világháború kitörésének évfordulójáról, amely idén 109 éve robbant ki. Éppen emiatt ebben a hónapban ehhez az eseményhez kapcsolódóan került kiválasztásra a hónap műtárgyaként bemutatott tárgyegyüttes. Ezúttal Az Érdekes Ujság Háborús Albumának felvételeit mutatjuk be, melyben vegyesen fotókat és rajzokat és láthatunk.

Az album 1986-ban, vásárlás útján került a múzeum gyűjteményébe. A lapok 28*35,5 cm nagyságúak, nagy részük jó állapotú, azonban található köztük néhány olyan, amely széle hiányos, szakadozott. A képek témája meglehetősen változatos: találhatunk olyan képeket, melyek a frontvonalbeli életet mutatják be („A 30 és feles végzett munka után”, „Elsütik a harminc és felest” vagy „Őrszem a lövészárokban”), vonuló katonákat ábrázolnak („Méternyi hóban az uzsoki szorosan át orosz foglyokat kísérnek”) vagy a tábori életről tanúskodnak („Katonák szántanak”, „Galíciai fedezék” vagy „Az üteg kutyája”).

Az album megismeréséhez több irányból is közelíthetünk: elsőként az I. világháború Dunapentelét érintő eseményeiről fogok beszélni, a folytatásban pedig Az Érdekes Ujság által kiírt pályázatokkal ismerkedhet meg az olvasó.

1914. június 28-án Szarajevóban merényletet követtek el Ferenc Ferdinánd, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse és felesége ellen. Egy hónappal később, július 28-án kitört az I. világháború, amely egyúttal a „boldog békeidők” végét is jelentette. A városok és községek utcáin bevonulásra buzdító plakátok jelentek meg – nem volt ez máshogy Dunapentelén sem. A dunapentelei katonák három ezredhez kerültek: a császári és királyi 26. gyalogezred, a császári és királyi 69. gyalogezred és a magyar királyi 17. honvéd gyalogezred kötelékébe.

A közvetlen hadi események elkerülték ugyan településünket, de a hátországi érintettség itt is jelen volt. Már 1914 őszén ideiglenes katonai kórházat rendeztek be és a sebesülteket Strasszer Lipót körorvos látta el. 1915-től Dunapentele is rendszeresen jegyzett hadikölcsönöket, 1916 nyarától pedig Erdélyből érkező menekülteket fogadtak. A háború előrehaladtával egyre inkább előtérbe kerültek a nehézségek: felerősödtek a szociális ellentétek, a bevonult férfi lakosság kiesett a mezőgazdasági és egyéb munkákból, nőtt a műveletlen területek aránya, csökkent az állatállomány, késett vagy teljesen elmaradt a hadisegélyek kiutalása, romlott a közellátás és később a jegyrendszert is bevezették, az uradalmakban pedig már hadifogoly munkásokat is alkalmaztak.

A háború évei alatt összesen 650 fő vonult be a frontra, közülük több, mint 150-en nem tértek haza. A források eltérően nyilatkoznak az elhunytak számáról: a Bory Jenő-féle emlékműre 152 elesett katona neve került fel, míg a Dunaújváros története című könyv 154 főről szól.

Az I. világháború idején már a napi- és hetilapok hasábjain, folyóiratokban, falragaszokon és könyvekben igyekeztek tájékoztatni a hátország maradtakat az eseményekről. Tudósítók és katonák, hivatásos és amatőr fotósok egyaránt megörökítették és továbbították tapasztalataikat a frontról. Az 1913 és 1925 között megjelent Az Érdekes Ujság az egyik olyan lap volt, amely tudósított az eseményekről.

A folyóirat kezdettől az alsó-középosztály rétegeit célozta meg, a cél egy gazdagon illusztrált, a fotók minőségére nagy hangsúlyt fektető lap volt, mely mellékleteivel igyekezett minél több korosztályt megszólítani (gyermekek, háziasszonyok stb.). A kezdeti időkben a lap 64 oldalon jelent meg és 24 fillérért lehetett hozzájutni; a kiadó pedig főként az alkalmi vásárlásokra épített az előfizetés helyett. Eleinte közéleti eseményekről, irodalomról, divatról, sportról, egyszóval változatos témákról tudósítottak.

Az I. világháború kitörése hatással volt a napi- és hetilapokra is. A vizsgált lap is egyre több haditudósítást jelentetett meg, már közel 20 oldalon. Mind a címlapokkal, mind pedig az albumokban közölt képekkel a magyar hadisikereket igyekeztek kihangsúlyozni.

Az 1915. évi harmadik lapszámban jelent meg az első pályázati felhívásban, amelyben a legjobb harctéri felvételeket keresték. A pályázati feltételek között szerepelt, hogy csak olyan felvételt lehet beadni, ami korábban nem jelent meg még sehol. Három díjat osztottak ki: az első díjat egy felvétel, a másodikat 3 felvétel, a harmadikat pedig tizenegy felvétel nyerte el. Kezdetben a lap cím- és hátoldalán, később már a belső oldalakon is helyet kaptak a háborús képek, melyeket idővel album formájában is elkezdtek kiadni.

A Tanácsköztársaság idején a lap szerkesztésében változások következtek be, majd néhány hétig szünetelt is a kiadása. Később visszatértek a régi szerkesztési elvekhez, de idővel csökkenni kezdett a lap oldalszáma, és megindult a minőségbeli hanyatlás is. A Trianoni békét követő gazdasági válság egyre nagyobb hatással volt az újságra, amit ugyan próbáltak megmenteni az 1920-as évek első felében, de végül 1925-ben megszűnt.

A cikkhez csatolt képeken az albumban szereplő képekből látható válogatás:

• „A hídon át”
• „Az isonzói frontról”
• „Hídverés a Drinán”
• „Honvédhuszárok vadásznak”
• „Huszárgyerek itatja a lovát a Búg vízében”
• „Népfölkelők erdei táborozása”
• „Por takarja az autót”
• „Tábortűz mellett”
• „Tisztek eligazítása”

                                                                                                                                                   Kronászt Margit

Felhasznált és ajánlott irodalom:

1. A Nagy Háború írásban és képben. Kiállításvezető. A kiállítást rendezte: Andaházi Szeghy Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2008.

2. Baki Péter: A fotográfia és a magyar sajtó kapcsolata 1945-ig. Doktori disszertáció. Budapest, ELTE-BTK, Művészettörténeti Doktori Iskola, 2011.

3. Bóna István: Dunapentele története a honfoglalástól a 19. század közepéig a már eddig is ismert, valamint újonnan bevont adatok alapján. Dunaújváros, Intercisa Múzeum, 1991.

4. Dunaújváros története. Szerk.: Erdős Ferenc – Pongrácz Zsuzsánna. Dunaújváros, Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2000.

5. Farkas Gábor: Dunapentele története a kapitalizmus korában 1850-1950. In: Fejér megyei történeti évkönyv 9. Szerk.: Farkas Gábor. Székesfehérvár, Fejér Megyei Levéltár, 1975.

6. Kronászt Margit: Levelek a frontról – Babanits Margit és Takács Kálmán első világháborús képeslapváltása. In: Az Intercisa Múzeum évkönyve I.. Szerk.: Keszi Tamás. Dunaújváros,  Intercisa Múzeum, 2016. 43-62.

7. Kronászt Margit: Miről mesélnek a képes levelezőlapok? – Képeslapváltás 40 év tükrében. Budapest, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2020. (Publikálatlan mesterképzéses szakdolgozat.)

8. Novotny Tihamér: Első világháborús katonaemlékek antropológiai és művészetszociológiai vizsgálata. Budapest, Múzsák Közművelődési Kiadó, 1987.

9. Szabó Tamás: Pentele ezer éve. Dunaújváros, Penteléért Alapítvány, 2008.

10. http://elsovh.hu/az-erdekes-ujsag-haborus-albuma, 2023. július 6.

11. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00190/05980.htm, 2023. július 6.