Írógép
Ebben a hónapban egy írógépről szeretnék mesélni, ami nemcsak kinézetre mutatós tárgy, de használója miatt is jelentős darabja a múzeum gyűjteményének. 1996-ban Deimel János adományozta a múzeumnak ezt a Royal írógépet, elmondása szerint Wolf Johanna használta az ’50-es években. A 26 cm magas szerkezet egyik szalagcsévéje hiányzik, néhol a festés is le van pattogva, de jó állapotban van és működőképes. Tekintélyes súlyával kortársaihoz hasonlóan igen masszív szerkezet.
Az első Royal írógépeket egy neves felfedező, E. B. Hess 1906-ban kezdte el gyártani. Olyan írógép elkészítésére törekedett, amely aránylag könnyű, de ugyanakkor megbízható és erős szerkezet. Az első Royal írógépek semmiben sem tűntek ki az akkori amerikai típusok közül, egyszerűen csak jó minőségű „igáslovak” voltak. 1914-ben megjelent egy új típus a Royal 10. Az első változatban az oldalán két „kúpüveg” volt, majd a dupla üveget egy szimpla üveg váltotta fel. A mi írógépünk is ebbe a típusba tartozik, de később készülhetett, azonban pontos gyártási évet nem lehetett megállapítani. Mindkét oldalán egy-egy kúpüveg található, viszont egyszerűbb kivitelű, mint az 1914-ben gyártott modell.
Ezeket a régi masinákat nem volt egyszerű használni, egy-egy billentyű leütéséhez nagy erőt kellett kifejteni. Egy szöveg begépelése sokkal lassúbb és fáradtságosabb volt, mint napjainkban. Manapság már elég csak egy kis leütés a billentyűzeten vagy megérintjük bizonyos eszközök képernyőjét ahhoz, hogy írjunk.
Az írógép rövid története
Hosszú út vezetett az írógép feltalálásáig. A 18-19. században a nagy távolságok és a lassú kommunikáció miatt a műszerészmesterek egy időben és egymástól függetlenül is dolgozhattak egyazon találmányon, mit sem tudva egymás munkáiról. Így fordult elő, hogy az írógépet végleges kialakulása előtt ötvenkétszer találták fel, története során sokan alakítgatták és fejlesztették. Az alább bemutatott lista korántsem teljes, csupán a fejlődés fontosabb állomásai vannak megemlítve.
Elsőként 1714-ben az angol Henry Mill jegyeztette be szabadalmát: „Egy gép vagy mesterséges rendszer egyes betűknek egymás után való leírására, amelyek a papíron vagy pergamenen olyan tisztán és érthetően látszanak, hogy nem lehet a nyomtatástól megkülönböztetni.” Mill a készüléket a leírás szerint egyértelműen vakoknak szánta, nekik akart segítséget adni az íráshoz. Hozzá hasonlóan a magyar származású Kempelen Farkas is vakoknak szánta találmányát, Mária Terézia vak keresztlányának készített egy gépet, ahogyan akkor hívták egy dombornyomású íróprést. Maria Paradis 1779-ben egy pozsonyi újságban köszönte meg a feltalálónak, hogy a gép segítségével megtanult írni és olvasni. A szerkezet nem maradt fenn, írásos emlékeit a linzi vakok intézete, illetve egy bécsi múzeum őrzi. Idővel az írógép vaksegítő masinából a látók egyik legfontosabb eszközévé fejlődött. Austin Burt 1829-ben bemutatta Typograph nevű írógépét. Néhány évvel később a francia Xavier Progin feltalált egy több funkciós gépet, a nyomdai tollat, mellyel 134 betűt, jelet, sőt még hangjegyeket is lehetett írni. Freiherr von Drais egy olyan írószerkezetet talált fel, melyben a papírt egy óraszerkezet mozgatta. Az ő írógépe volt egyébként a gyorsírógép előfutára is. 1837-ben Giuseppe Ravizza beleszerkesztette a gépbe a festékszalagot, és sokáig kísérletezett, míg végül legsikerültebb gépének az írózongora nevet adta. Charles Thurber 1843-ban szabadalmaztatta gépét, melyen a betűkarokat kör alakban helyezték el. A kiválasztott betűt a leütési pontba fordították, majd annak becsapódása után a papírhenger – amelyet szintén ő alkalmazott először – egy betűközzel továbblépett. 1867-ben a dán P. Melling Hansen gyártott először sorozatban írógépeket, melyen az ötvennégy billentyűvel kizárólag nagybetűket lehetett írni. 1866. december 18-án a tiroli származású Peter Mitterhofer megalkotta az első írógépet, amelyet először Bécsben, a császári udvarban mutatott be. Első, fából készült kísérleti írógépét, a bécsi modellt 1864-ben készítette. Két év múlva megszerkesztette első működőképes írógépét, a merániai modellt, amit szintén elvitt a bécsi udvarba. Ferenc József kétszáz guldent adott Mitterhofernek, annyira megtetszett neki a szerkezet. A gép továbbfejlesztésére már nem maradt pénze, még szabadalmaztatni sem tudta. Forradalmi változást hozott az amerikai feltaláló, Christopher Latham Sholes fellépése, aki 1866-ban egy nyomdásztársával olyan szerkezetet készített, amellyel csekk-könyvek lapjait vagy vasúti jegyeket lehetett sorszámmal ellátni. Barátjuk, Carlos Glidden ötlete alapján közösen alkottak meg egy olyan írógépet, amely már a betűket is használta. Ezt az 1868-ban szabadalmaztatott gépet tekinthetjük a modern írógépek közvetlen elődjének. A korábbi szerkezetek rendkívül bonyolultak és nehezen használhatók voltak, szemben Sholesék találmányával. Írógépüket egy konyhaasztalra szerelték fel, és egy régi távíró billentyűzetének a segítségével festékszalagra ütöttek betűket. Sholes nevéhez fűződik a ma is használatos QWERTY billentyűzetkiosztás is. Az első írógépen ABC sorrendben helyezték el a betűket, de a leütéskor a lengőkarok gyakran összeakadtak. Ezért olyan elrendezést alakított ki, amelyben a leggyakrabban használt betűk egymástól távol, a billentyűzet széleire kerültek. A tökéletesített változatban a felső sorba kerültek a számok, a bal felső sor angol betűi adják ki a QWERTY (Magyarországon a német QWERTZ változat használatos) sorrendet. Sholes találmányára felfigyelt az olajmágnás James Densmore, akinek a támogatásával a feltalálók több tucat írógépet készítettek el. Végül 1873-ban Sholes eladta találmányát a fegyverek és varrógépek már akkor világhírű gyártójának, a Remington cégnek. 1874. július 1-jén indult el a Remington 1. modell gyártása, melyet aztán egy egész írógépcsalád követett. Az első modellek még sok pénzbe kerültek, de Mark Twain vásárolt egyet, melyen el is készítette a világirodalom első, írógéppel írt regényének kéziratát, a Tom Sawyer kalandjait. Igazán sikeres a 2. modell lett, ezeken a gépeken már a betűváltóval kis- és nagybetűt is lehetett használni.
A gyakran olvashatatlan, ugyanakkor egyéni kézírást lassan felváltotta a gépirat a századforduló irodáiban és szerkesztőségeiben. A huszadik század pedig már az írógép jellegzetes kopogásától és csilingelésétől volt zajos.
Kié is volt ez az írógép?
A város építésének hőskorszakában érkezett Dunapentelére Wolf Johanna, az első magyar építészmérnöknő. 1950 novemberétől 1957 februárjáig dolgozott a városban, ő volt a 26. sz. Állami Építőipari Tröszt (később a 26. sz. ÁÉV) főmérnöke. 1905. március 26-án született, a Budapesti Műszaki Egyetemen 1931-ben szerezte építészmérnöki diplomáját. Egyik legnagyobb munkája a világháború előtt a Mátravidéki Erőmű létrehozása volt. 1947-ben a Magyar Gyárépítő Nemzeti Vállalatnál kapott főmérnöki kinevezést, majd 1950-ben Pentelére hívták. Visszaemlékezéseiben elmondta, hogy az akkori miniszterhelyettes ajánlotta fel neki a pentelei építkezés főmérnöki megbízatását. Örömmel jött, kihívásnak érezte az itteni munkát. Nagy lendülettel vetette bele magát a munkába, volt is mit csinálni……… 1952-ben kormánykitüntetést kapott, még ebben az évben az akkor megalakult helyi Mérnökklub elnöke lett. Vezetői munkája mellett politikai szerepet is vállalt, 1953. május 17-én országgyűlési képviselővé választották a Függetlenségi Népfront Fejér megyei listáján. Majd 1957-ben új feladattal bízták meg: a Nehézipari Minisztérium Bányászati Építő Vállalatának főmérnöke lett. A Sztálinvárosban eltöltött 6 év nem tűnhet hosszú időnek, de az ő fáradhatatlan munkájának is köszönhető, hogy akkor itt, néhány év alatt a „sárból egy várost” gyúrtak össze.
Nagyné Hodik Mónika
Felhasznált irodalom:
http://magyarhirlap.hu/dokumentum/59435/melleklet0625.pdf
https://manda.blog.hu/2014/07/23/a_tobbszor_feltalalt_gep
https://cultura.hu/kultura/az-elso-praktikus-irogep-megalkotoja/
http://fokusz.info/index.php?cid=1752456410&sid=1241956610
www.irogepapro.uw.hu/royal_10.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Wolf_Johanna
Sztálin Vasmű Építője 1953. december 29. 1.o.
Dunaújvárosi Hírlap 1980. szeptember 19. 2.o.
A képek forrása:
https://todayinsci.com/T/Thurber_Charles/ThurberPrintingMachine-PictureLarge.htm
https://www.timetoast.com/timelines/origen-e-historia-de-la-mecanografia
https://typewriter.slk.fi/typewriter-collection/mitterhofer/
