Avar lószerszám Adonyból

Az Intercisa Múzeum 2008 őszén és 2009 tavaszán megelőző feltárást végzett Adony déli részén, a Nagy-páskum nevű területen. Az illetékes szakhatóság azért írta elő az ásatást, mert légi fotók alapján úgy tűnt, hogy ezen a területen húzódik észak-déli irányban az egykori római katonai táborokat összekötő országút. A római utat nem találtuk meg, csak egy hatalmas, V-keresztmetszetű árkot, amiről nem lehetett eldönteni, hogy kik, mikor és mi célból ásták ki. De váratlanul előkerült egy avar temető, amiről korábban nem voltak információink.

A lovas nomád avarok 567-ben telepedtek be a Kárpát-medencébe. Tíz éve 21 sírjukat tártuk fel, közülük 5 sírban temették el a halottal együtt a lovát is. A 2. sírban aranyfülbevalós nő nyugodott, bal oldalán felszerszámozott hátasával. Utóbbi homlokán hatalmas ütéstől
származó horpadást láthatunk. (1. kép) Miután agyonsújtották, deszkára fektették, lábait teste alá rendezték, úgy engedték le a sírgödörbe.

A lószerszám szíjazata persze elbomlott az 1300 év alatt, de szerencsére jobbára helyükön maradtak a díszítőveretek. Ezeket vékony bronz- és aranylemezből egyszerre préselték ki, hátoldalukra szegecseket forrasztottak. (2. kép) Ahol a szíjak keresztezték egymást, oda kerek, rozettás vereteket erősítettek, (3. kép) közöttük hosszúkás, ívelt oldalú veretek sorakoztak. (4. kép) Ezek két, egymással az egyik csúcsukon érintkező háromszögből, és a háromszögek oldalán két szilvamag alakú tagból épülnek fel. Hosszuk körülbelül 3,2 cm.

A hasonló vereteket több célra is használták. Leggyakrabban női fejpántokat, pártákat díszítettek velük. Valamivel ritkábban találjuk őket lószerszámon. Néha övveretként is előfordulnak, és arra is van példa, hogy szablyának a függesztőszíjára erősítettek fel egy példányt.
A verettípus 7. század második felében, a 8. század elején lehetett használatban.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                  Keszi Tamás

Felhasznált irodalom:

BALOGH Cs.–LŐRINCZY G.: Az avar kori női fejdíszek egy változata – a veretes párták. Iuxta Danubium. Spravodaj Podunajského Múzea v Komárne. A Duna Menti Múzeum Értesítője 16 (2018) 118-143.
GARAM É.: Avar kori női fejdíszek. Zalai Múzeum 14 (2005) 169–181.
S. PERÉMI Á.: Ajka-volt téglagyár késő avar kori sírjai. A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22 (2001) 161–220.
S. PERÉMI Á.: Balatonudvari-Fövenyes 195. számú avar kori sírja. In: Anders
A.–Balogh Cs.–Türk A. (szerk.): Avarok pusztái. Tanulmányok Lőrinczy Gábor 60.
születésnapjára. Opitz Archaeologica 6 – Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoport Kiadványok 2. Budapest, 2014. 337-360.
PROHÁSZKA P.–TRUGLY S.: A Komárom-Bercsényi (ma Gombai) utcai 7. századi avar leletek. In: Anders A.–Balogh Cs.–Türk A. (szerk.): Avarok pusztái. Tanulmányok Lőrinczy Gábor 60. születésnapjára. Opitz Archaeologica 6 – Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoport Kiadványok 2. Budapest, 2014. 313–336.