2017 augusztusában egy várostörténetileg érdekes darab került kiválasztásra, mint a hónap műtárgya. A kérdéses tárgy egy vaslövedék, amely a II. világháború idején csapódott bele a dunapentelei iskola falába és 1995-ben, ajándékként került intézményünk tulajdonába. Maga a lövedék 11 cm hosszú, sérült és a fele hiányzik. A lövedék pontos kora ismeretlen, 1944-ben vagy 1945-ben csapódhatott az iskola falába, több mint valószínű, hogy az 1944 karácsonyának második napján lezajlott bombázás során vagy a falu felszabadítása alatt 1945. január-február fordulóján.
Európa és a világ 1939. szeptember 1-től – Lengyelország német megszállásának kezdetétől – 1945. augusztus 15-ig – Japán kapitulációjáig – vívta a II. világháború véres csatáit. A háborúval kapcsolatban számos dologról lehetne beszélni: a két világháború között időszak eseményei, Hitler felemelkedése, a háború kitörése, Kassa bombázása és egyúttal Magyarország háborúba lépése, a doni tragédia, a háborús színterek eseményei és sok itt meg nem említett, de el nem hanyagolható momentuma a XX. század egyik nagy világégésének. Egy másik oldalról megközelítve ott van Dunapentele oktatásának története, amely az 1750-es évek végétől dokumentumok által nyomon követhető. Ugyanakkor jelen cikknek nem az a tárgya, hogy ezt a két nagy témát feltárja, helyette a két nagy témát kapcsolnám össze.
A háború évei alatt a falu többször is belekeveredett a frontvonalba, ezáltal frontfaluvá válva.
Több cikk foglalkozik a Bruck-malommal, annak gettóvá kinevezésével, ahova a falu 65 és a környező települések 100 zsidó vallású lakóját zárták, a cikkek neveket és foglalkozásokat említenek és szólnak arról, hogy a helyiek hogyan próbálták könnyíteni a fogva tartottak életét. Azt sem felejthetjük el, hogy 1945. május 29-én innen indították a 165 főt Székesfehérvár irányába gyalog és szekereken.
Dunapentele felszabadítása
A felszabaduláshoz vezető utat és magát az eseményt mutatnám be alább. Felhasznált forrásaim között voltak ismeretterjesztő cikkek és azokra reagáló, személyes visszaemlékezések egyaránt.
Dunapentele felszabadítása szorosan egybefüggött a megye felszabadításával. Ebben az időszakban zajlott Budapest német megszállás alóli felszabadítása is. A balatoni páncélos frontvonal hullámzott, a szovjetek célja volt, hogy áttörjék a német vonalakat. A német hadsereg 1945 januárjában megkísérelte egy utolsó ellentámadással menteni a Budapesten rekedt csapatokat. A támadás keretében a jobbszárnyukkal a Dunára támaszkodva, északnak fordulva, két ponton elérve a Dunát kívánták ezt megvalósítani, a támadás azonban Ercsinél megakadt. Ezekben a napokban került be utoljára településünk neve a haditudósításokba. A németek jan. 27-28-án átcsoportosítást hajtottak végre a IV. SS-páncéloshadtestnél, mellyel megpróbáltak elé vágni a szovjet támadásnak. A csapatok egyik részét Székesfehérvár védelmére rendelték ki, másik részét kiegészítve a Párduc-zászlóaljjal Perkátán át Dunapentelére irányították válaszreakcióul a szovjetek mozgására.
Az I. német páncéloshadosztály két harccsoportja jan. 29-én kezdte meg az előrenyomulást Perkátáról tüzérségi támogatással, amire a szovjetek azonnal reagáltak. Három napig tartó páncélos csata zajlott a falu közvetlen közelében és a Rácalmás melletti Galambos-pusztán, valamint Szilia-majorban. Utóbbi kettőben rendezkedett be két német páncélos egység. A szovjetek álltak győzelemre ezért a németek segítséget kértek és kaptak, de jan. 30-án reggel a szovjetek akna- és sorozatvető tűz alá vették őket, majd támadásba lendültek, de mégsem tudtak döntő fölényt kiharcolni az akadozó ellátás miatt. Egyik fél sem tudott előnyt kovácsolni magának, viszont a szovjetek a Perkátától délre vezető utat elzárták, ezzel megakasztva a németek utánpótlását is, akik ezért Nagyvenyimnél áttörve a szovjet vonalat visszavonultak Perkátára.
Jan. 31-én a németek újabb támadást indítottak és elérték a Galambos-pusztai útelágazást. Ezt a pozíciót estig tudták tartani, akkor sikerült összeköttetést teremteniük a 3. páncélos hadsereggel. Reggelig tovább tudják tartani a helyzetüket, majd parancsra nyugatra vonultak: feladatuk átadni a helyüket a „Viking” SS-páncéloshadosztálynak, de a csere rosszul sikerült. A szovjet hadsereg felderítőik jelentése alapján előre tört, elfoglalta a Velencei-tó és a Duna közötti területeket, megmentve Dunapentelét az újabb frontközséggé válástól, egyúttal felszabadítva a környéket 1945. február 2-án.
Ma a II. világháborús emlékműnél róhatjuk le kegyeletünket az elhurcoltak és a falu ellen intézett támadások során elhunyt civil és katonai áldozatok előtt.
Kronászt Margit
Források:
1. Szabó Tamás: Pentele ezer éve, Penteléért Alapítvány, Dunaújváros, 2008.
2. Így történt. Még egyszer Pentele… Dunaújvárosi Hírlap, 1970. 01. 13.
Online: http://ht.jakd.hu/index.php?p=view&id=33360, 2017. augusztus 1.
3. Repülők a tankok ellen. Dunaújváros Hírlap, 1974. 12. 10.
Online:http://konyvtar.jakd.hu/hirlap/Dunaujvarosi%20Hirlap%20-%201974/1974.12.10/4.JPG, 2017. augusztus 4.
4. Kötelességünk emlékezni. A Bruck-malom volt a gettó. Dunaújvárosi Hírlap, 1984. 05. 18.
Online: http://konyvtar.jakd.hu/hirlap/Dunaujvarosi%20Hirlap%20-%201984/1984.05.18/3.jpg, 2017. augusztus 4.
5. Harci események Dunapentelén és környékén (7.): Páncéloscsata Galambos-pusztánál. Dunaújvárosi Hírlap, 1984. 11. 30.
Online: http://konyvtar.jakd.hu/hirlap/Dunaujvarosi%20Hirlap%20-%201984/1984.11.30/5.jpg, 2017. augusztus 4.
6. Harci események Dunapentelén és környékén (8.): Az utolsó felvonás. Dunaújvárosi Hírlap, 1984. 12. 04.
Online: http://konyvtar.jakd.hu/hirlap/Dunaujvarosi%20Hirlap%20-%201984/1984.12.04/5.JPG, 2017. augusztus 4.
7. Egy szemtanú hozzászólása. Pentele 1944-ben. Dunaújvárosi Hírlap, 1984. 12. 21.
Online: http://konyvtar.jakd.hu/hirlap/Dunaujvarosi%20Hirlap%20-%201984/1984.12.21/7.jpg, 2017. augusztus 4.
8. Történelem, ahogy átéltük. Pentele, körülzárva. Dunaújvárosi Hírlap, 1994. 01. 29.
Online: http://konyvtar.jakd.hu/hirlap/A%20Hirlap%20-%201994/1994.01.29/6.JPG, 2017. augusztus 4.
9. Intercisa Múzeum Történeti Gyűjteménye
