December hónap műtárgyának egy igazán érdekes darabot választottam. A tárgy véleményen szerint már önmagában is jelentős, de több különlegessége is van. A szóban forgó tárgy egy Károli Gáspár féle „Új testanemtom”. Egyik különlegessége korában rejlik: 1873-ban adta ki a Brit és Külföldi Biblia Társulat Pesten. Másik különlegessége pedig eredeti tulajdonosa és annak családja: tulajdonosa Molnár István, Pentelei Molnár János édesapja volt.
2008-ban ajándékozás útján került intézményünk tulajdonába a vászonkötéssel borított Biblia. A kötet 20,5 cm hosszú, 14 cm széles, restaurált állapotban található gyűjteményünkben. Ahogy kinyitjuk, számos kézzel írt feljegyzéssel találkozunk benne, melyeket Molnár István jegyzetelt le. Ezekben jelentős családi eseményeket örökített meg, pl. házasságkötését vagy gyermekei születését.
Először néhány, a könyvből vett idézettel ismertetném meg az olvasókat:
„Molnár István könyvecskéje.
Vetem Pesten 1873dik évben
Molnár István öszekerűttek az Nejével Fazekas Juliáná-
val Oktober 25/én 1874dik évben.
István fiam születet Mártius 20 …
1876dik évben nagy árvízkor Fazekas Juli
édes anya Molnár István édes atya.
János fijam születet 1878ban
május 8/kán Duna Pentelén
Róza leány szűlettet 1880 augusz-
tus 26án Molnár Róza Dpentele
Gyula fiam születet 1883 junius
4én délután Molnár Gyula
2ik István fiam születet 1886 24/4én
midőn nagyszombatra eset szt György nap…”
A könyv első oldalain még további gyermekekre, illetve az ő házasságkötésükre utaló bejegyzést találhatunk, pl. Molnár Róza vagy Molnár János házasságkötése. Mellettük szerepelnek olyanok, amikben halálesetet örökítettek meg, pl. az 1876-ban született, István nevű gyermek 1880-as évek első felében bekövetkező halála; vagy az apai nagymama halála.
De miért is különleges egy Károli Gáspár nevével fémjelzett mű?
Károli Gáspár (Nagykároly, 1529 körül – Gönc, 1591) református lelkipásztor volt, a Tiszáninneni Református Egyházkerület esperese, valamint az első magyar nyelvű Biblia-fordítás elkészítője. Munkáját 1586-ban kezdte meg Torna vármegye főispánja és unokaöccse, Mágochy Gáspár és Mágochy András támogatásával. Ők ketten 1586-ban és 1587-ben elhaláloztak, így a magyar Biblia-fordítás ügyét a következőkben Rákóczi Zsigmond karolta fel, aki később Erdély fejedelme lett. Károlit hat református lelkésztársa segítette munkája elkészítésében, mellyel így hamar végeztek is. Nyomtatását 1589-1590-ben végezték el. E fordítás alapján jelent meg hazánkban, Vizsonyban az első fordítás, 700-800 példányban, melyből napjainkban 24 található Magyarországon (összesen pedig 54 darab létezéséről tudunk).
Károli Gáspárról napjainkban több szoborral is megemlékezhetünk (pl. Gönc vagy Vizsoly településeken). Születésének 400. évfordulójáról Reményik Sándor A fordító – Károli Gáspár emlékezetének című versében emlékezett meg; valamint Nagykárolyban a református templom bejárata fölött emléktáblát avattak. Róla kapta nevét a Károli Gáspár Református Egyetem is, illetve 1997 óta létezik a Károli Gáspár-díj, mellyel a hittudományok területén jelentőset alkotókat díjazzák.
Kronászt Margit
(Az idézetek közlésekor az eredeti helyesírást követtem.)
Irodalom:
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1608_december_5_rakoczi_zsigmond_erdelyi_fejedelem_halala/, 2016. november 17.
A könyvből vett idézetek.
