A képen látható szegecsekkel kivert - szív formával díszített kis „jármű” egy játék babakocsi, mely az Intercisa Múzeum helytörténeti gyűjteményébe tartozik. A Múzeum az 1960-as években vásárolta majd felújította.
Az első hivatalos babakocsit 1733-ban William Kent fejlesztette ki, Devonshire hercegének kérésére, aki azzal bízta meg hogy tervezzen egy olyan eszközt, mellyel a gyermekeit szállítani tudja. Kent egy kagyló alakú kosarat talált ki kerekekkel, amiben szintén csak ülni tudtak a gyerekek. Ez egy gazdagon díszített, gyakran pónival vagy kecskével húzott kis szállító kocsi volt.
1830-as években Benjamin Potter Crandall eladta a „babakocsi” típust Amerikába. Innentől lehet beszélni az első babakocsi manufaktúrák/gyárak kialakulásáról. Fia, Jesse Armour Crandall számos szabadalmaztatott verziót gyártott, melyek már fékkel, napernyővel, kampókkal és összecsukható megoldásokkal rendelkeztek. 1840-re a babakocsik igen népszerűvé váltak világszerte, még Viktória királyné is rendelt 3db-ot egy bizonyos Hitchings Baby Store-ból.
Ezek a babakocsik fából vagy fonott kosarakból készültek és különböző drága sárgaréz csapolások-csatok tartották össze az elemeket. Sok esetben gazdagon díszített, szinte művészeti alkotásnak számítottak. A különféle modellek híres hercegnőkről kapták neveiket mint Balmoral vagy Windsor.
1889-ben William Richardson szabadalmaztatta a megfordított babakocsit, vagyis mózeskosár–test már a szülők felé nézett és a kocsiból való kitekintésre is alkalmassá vált. Richardson másik nagy találmánya a kerekek külön-külön mozgathatósága lett, mellyel megnövekedett a babakocsi manőverezési lehetősége. (1900 körül a babakocsi, mint státuszszimbólum jelent már meg a köztudatban.) 1920-ra a babakocsi sokkal biztonságosabb, mindenki számára elérhető, erős ugyanakkor alacsonyabb vázzal és mélyebb testtel rendelkező gyermekszállító eszközzé vált. A második világháborúig Németország volt a babakocsigyártás központja.
1965-ben Owen Maclaren, aki légügyi-mérnöki végzettséggel rendelkezett, kidolgozott egy újabb modellt. A mérnök, lányának panaszait vette figyelembe, akinek Anglia és Amerika közötti utazásai során különböző nehézségekkel kellett szembenéznie gyermekének nagy és súlyos babakocsijával. A repülőkkel kapcsolatos mérnöki tudását felhasználva kialakított a „stroller-t” vagyis a sport babakocsit, mely alumínium vázzal és az esernyő szerkezetéhez hasonló összecsukható lehetőséggel szolgált (esernyő alakúra összecsukató). Ez az új dizájn nagyon hamar népszerűvé vált, hiszen rendkívüli módon megkönnyítette az utazással kapcsolatos helyzeteket.
1980 óta a sport babakocsik új karakterrel, sokkal biztonságosabb megoldásokkal és különféle kiegészítő tartozékkal és funkciókkal lettek felszerelve.
Ezt követően szétvált két kategóriára, a kerékkel rendelkező, gyermek szállítására alkalmas eszköz. Az egyik oldalon vannak az újszülött csecsemők, fekvő helyzetben való utaztatására alkalmas babakocsik, mely esetében a gyermek a szülő felé néz, míg a másik oldalon a kisgyermekek (3 éves korig), ülőhelyzetben való szállítását teszi lehetővé, előre nézve. Az USA-ban a „stroller” a nyitott és összecsukható jellemzőkre utal, míg a „buggy” (babakocsi) egy nagyobb és fedett „utazást” feltételez.
1983-ban Philip Baechler kifejlesztette az Baby Jogger Stroller-t, ami a klasszikus, napjainkban is ismert összecsukható háromkerekű babakocsi volt. A napjaink dizájnerei ezt a konstrukciót tekintik alapnak a modern-sport babakocsik tervezésekor.
Az utazási eszközök sokfélesége miatt a babakocsik és babahordozó találmányok, funkciónak megfelelően igen szerteágazóan fejlődtek tovább az elmúlt évek során. Számos új, meglepő és valóban frappáns megoldást találhatunk a babakocsi-hordozó fejlesztésben és dizájnban.
Kiss Anna
