Ezüst halkés és halvilla
November hónap műtárgya egy ezüst evőeszközpár, egy halkés és egy halvilla, melyek a híres Arany Csillag Szálló bezárása után kerültek a múzeum gyűjteményébe.
A halkés pengéje széles, kissé lapátszerű, a hegye felé a felső peremén tört ívű, rajta vésett hal és bambusznád mintával. A kés nyelének hátoldalán „Arany Csillag Szálló” bevésés, elülső oldalán „OM” monogram látható. A hozzá tartozó villa szintén ezüstből készült, feje a hagyományos villákénál nagyobb, „lépcsőzetes” kiképzésű, fogai viszonylag rövidek, rajta a kés pengéjén lévő motívum. A villa nyele ugyanolyan, mint a késé. Mindkét evőeszköz nyelének alsó és felső részén 2-2 helyen vízszintesen bevagdalt bordadísz látható.
A gyűjteményhez tartoznak még többek között herendi porcelán csészék és tányérok; egy köretes, egy szószos és egy leveses készlet, kancsók, teaszűrő, kanalak, kések, villák, csésze, tányér, tálca ezüstből és alpakkából; továbbá sószóró, ecetes és olajos üvegek tartóval.
Hogyan együnk halat?
A protokoll szerint a halétel hagyományos késsel nem vágható, azt mindig csak halkéssel és halvillával fogyasztjuk. Ennek lényege az, hogy a halkés külön penge és él nélkül készült evőeszköz, mely nem vágja el a szálkát. A halkés hozzátartozik ugyan a terítékhez, de nincs rá minden esetben szükség, mivel a filézett hal villával is könnyen darabolható. Ha viszont a kisebb halat egészben szervírozzák, akkor a halkés az egyetlen eszköz, amit használhatunk arra, hogy a halról eltávolítsuk a bőrét és kiemeljük a szálkákat. A halkés és a halvilla segítségével előbb a hal fejét, majd farki részét távolítjuk el, utána a hal felső részét a gerincoszlopnál megvágjuk és kiemeljük a gerincoszlopot. A halat a továbbiakban villával fogyasztjuk, mert a halkés nem használható arra, hogy a hal húsából kisebb darabokat vágjunk. Vágási technikája balról jobbra és soha nem előre hátra. Ezeknek az evőeszközöknek mindig ezüstből vagy nem oxidálódó fémből kell készülniük. A halkés mindig a tányér jobb oldalán található, azon belül a sorrend eltérő lehet. Ma már csak az első osztályú éttermekben találkozni hal szettel. Ritkaságszámba megy, közönséges üzletekben nem kapható, mert manapság az éttermek többségében nem használják.
Arany Csillag Szálloda
Az Arany Csillag Szálló, mely Dunaújváros egyik büszkesége volt, 1954. november. 26-án nyitotta meg kapuit. A háromemeletes, szocreál épületben 96 szoba, 117 ággyal állt a vendégek rendelkezésére. A szobák egy részéhez fürdőszoba is tartozott, mindenütt beépített szekrények, külön mosdófülke, előtér szolgálta a vendégek kényelmét. A földszinten volt az étterem, itt rendezték az éjszakába nyúló zenés-táncos mulatságokat. Az épület másik szárnyában nyílt meg a népbüfé, ahol olcsó hideg és meleg ételt lehetett fogyasztani. Az étterem és a büfé ellátását a korban újdonságnak számító gépiesített konyha biztosította. A hotelben fogadták a külföldi vendégeket, akik a legnagyobb elismeréssel szóltak a kényelmes szállodáról és a kitűnő konyháról. A tengerparti üdülőhelyek árkádos tereire emlékeztető étkező-uzsonnázó terasza kellemes időtöltést biztosított minden vendég számára. A hotel híres volt Kádár elvtárstól ajándékba kapott egyedi herendi kávéfőző gépéről és legendásan finom gesztenyepüréjéről.
A rendszerváltásig a HungarHotels keretein belül működött. A rendszerváltás után több tulajdonosváltáson is keresztül ment, végül a 90-es évek közepén a nehézségekkel küzdő Arany Csillag bezárta kapuit.
Nagyné Hodik Mónika
Felhasznált irodalom:
http://www.protokoll-info.hu/tarsasagi-kultura/kulonleges-evoeszkozok.php
http://viselkedeskultura.blogspot.com/2012/11/rakok-es-kalandok.html
Sztálinváros 1954. november 26., 30., december 7.
