Nyitvatartás: keddtől péntekig 10-16 óráig. Minden hónap első vasárnapján 14-18 óráig.

2020.JÚNIUS HÓNAP MŰTÁRGYA - HÍMZETT FALVÉDŐ DUNAÚJVÁROSBÓL

2020. június 16.


A hímzett, feliratos falvédők széleskörűen elterjedtek szinte az egész Kárpát-medencében, történetük több mint kétszáz éves múltra tekint vissza. Jellemzően a felirattal ellátott konyhai falvédők kékkel vagy pirossal vannak kihímezve, ez az egyszerű színvilág az 1800-as évek utolsó harmadát idézi. A múzeum gyűjteményében megtalálhatóak más színekkel, vagy több színnel hímzett darabok is. Egyszerű tárgynak, konyhai idillt megidéző darabnak tűnhet számunkra elsőre ez a falvédő, de valójában jelentős társadalmi változások lenyomatát hordozza magában.

A falvédők népszerű tárgynak számítanak, egyszerűségük mellett megkapó varázsuk a mai ember számára abban rejlik, hogy sokakban erős nosztalgiát képesek ébreszteni. A hétköznapi szemlélők gyakran klasszikus néprajzi tárgynak tartják őket. Érdekesség, hogy a falvédők sokáig nélkülözték a néprajzkutatók figyelmét egészen a 20. század végéig. Az Intercisa Múzeum néprajzi gyűjteménye az 1950-es években jött létre, így a tárgygyűjtés is korszerű szempontok alapján történt.

A múzeumban őrzött falvédők között találhatunk profán és vallási vonatkozású darabokat is. Választásunk ebben a hónapban egy konyhai jelenetet bemutató hímzett darabra esett. A nyolcpontos leírókarton szerint a hímzés száröltéssel és slingeléses technikával készült. A tárgy sarkában felfedezhetőek használatra utaló nyomok, de komolyabb, használatból eredő szennyeződés nem található rajta. Ez a hímzett  textildarab kettős funkciót volt hivatott ellátni. Dekorációként szolgált, de mellette a konyha vagy a nyárikonyha falát óvta meg a koszolódástól.

Dunapentelére jellemző volt, hogy az 1920-as évekig minden évszakban a konyhában főztek, de később elterjedt, hogy nyári konyhát építettek az udvaron, a lakóház bejáratával szemben. Nyáron a főzés miatt gyakran túlságosan felmelegedett a konyha, ezt volt hivatott kiküszöbölni a nyárikonyha megépítése és használata.

A most bemutatott falvédőn egy takarítási jelenetet láthatunk, a rajta ábrázolt konyha nem egy paraszti háztartásé, hanem egy modern, városias otthon része. A tárgy jobb oldalán 1930-as évszám látható, és a „D. M.” monogram, amely valószínűleg a készítőé. A falvédőt a lányok, asszonyok a legtöbb esetben nem készen vásárolták meg (bár erre is volt mód), hanem maguknak hímezték ki. Az elkészült tárgy a konyhában kapott helyet, ami kifejezetten női fenségterületnek számított. Valószínű ezért, hogy olyan szövegekkel ellátott falvédőket hímeztek maguknak a nők, amelyekkel ők is azonosulni tudtak: a tárgy a készítő ízlését, meggyőződését és világlátását tükrözte.

A hímzett falvédőn ábrázolt konyhában konyhaszekrény, falikút is található, a helyiség jól felszerelt, és a víz is be van vezetve. Talán éppen a vágyott, ideális és modern konyhát láthatjuk ezen az ábrázoláson. A divatos viseletű, nagyvárosi frizurájú háziasszony mellett a cica nyakában masni, megjelenése a mesekönyvekben ábrázolt állatkákat idézi. A falvédőt egy aranymondás díszíti: „A konyha rendes, az asszony csendes”. Ez a szöveg is jól mutatja, amit több kutató is alátámaszt, hogy a falvédők a giccs és a népművészet határterületén helyezkednek el.

Kövesdi Lilla Dóra

Felhasznált irodalom:

Sergő Erzsébet: Népi táplálkozás és étkezési szokások Dunapentelén. 1974. Alba Regia XIII. 273–285.

Cseh Fruzsina: Feliratos falvédők Harsányban. 2002. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1. 454–465.

Domán Júlia: „Magyar fiúk a csatába…” (I. világháborús falvédők a Hatvany Lajos Múzeum gyűjteményében)  2005. Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5.   283-286