Nyitvatartás: keddtől péntekig 10-16 óráig. Minden hónap első vasárnapján 14-18 óráig.

2019.JÚNIUS HÓNAP MŰTÁRGYA - ÁRPÁD-KORI ARANYFÜLBEVALÓ DUNAÚJVÁROSBÓL

2019. június 11.

Árpád-kori aranyfülbevaló Dunaújvárosból

 

Míg római kori aranyékszer viszonylag sok található az Intercisa Múzeum gyűjteményében, középkori csak néhány darab. Ezek közül a legszebb a Bem utcából előkerült, a múzeumba vásárlás útján jutott fülbevaló. Karikája aranyhuzalból készült, egyik vége egyenes, másikat laposra kalapálták és kétszer visszatekerték. A karikán három, sodrott aranyhuzalból készített, összeforrasztott gömb helyezkedik el, melyek közül a középső granulációval díszített.

Az ékszert nem Magyarországon készítették, bizánci munka, ez azonban nem számít különlegességnek a korszakban. A honfoglalás- és Árpád-kori leletanyagból többféle bizánci tárgyat ismerünk, pénzeket, ékszereket, csatokat stb. Az ékszereken belül a fülbevalóknak számos változata jutott el Magyarországra, többek között különböző díszítéssel ellátott félholdalakúak, gyöngydróttal, gyöngykoszorúval díszítettek, stb. A penteleihez hasonló, filigránkoszorúból készült kosaras példány került elő a Baranya megyei Ellend I. temetőjének 163. sírjából, ez azonban ezüstből készült és nem csak csavart szálak alkotják a gömböt, hanem a karikán valóban ezüstgömbök vannak, ezekre forrasztottak rá csavart ezüstdrótot. Szintén kosaras fülbevaló került elő, erősen oxidált, töredezett állapotban az egri vár Árpád-kori temetőjének feltárása során egy kisgyermek sírjából. Itt egyéb mellékletek is voltak: a korszak jellegzetes ékszerének számító S végű hajkarikák mellett Kálmán király (1095-1116) ezüst denárja is előkerült, mely a sír és természetesen a tárgy keltezést is segíti, a 12. századra datálva azt. Nagyjából erre az időszakra, a 11. század végére-12. századra keltezhetjük a pentelei fülbevalót is.

Penteléről nem csak ez az egy bizánci eredetű tárgy ismert. A fülbevalón kívül ereklyetartó kereszt valamint a Bem utcához közeli Lengyel közből III. Niképhorosz bizánci császár (1078-1081) arany solidusa is előkerült. A Lebuki és az Alsófoki patak közötti rész, ahol a tárgyakat megtalálták, egykor az Andornok nemzetség Rácdombon álló várához tartozó váralja település területe lehetett. Az Andornok név az Andronikosz magyarosított változata. A kutatás feltételezései szerint a nemzetség tagjai görög földről betelepült hospesek (vendégek) voltak, akik a király, feltehetően még Szent István szolgálatába álltak és kaptak tőle birtokadományt térségünkben. A Szalki-szigeten álló Szent Pantaleon monostora szintén az Andornok nemzetség fennhatósága alatt állt. A feltehetően görög rítusú – erre utalhat a család eredete és az elsősorban görög szentnek számító kis-ázsiai orvosszent, Pantaleon patrociniuma – monostor alapítása, a magyar királyság első évtizedeire, még az 1054-es egyházszakadás előtti időre tehető. Azt, hogy az Andornokok alapították, vagy a birtokadományozással együtt jutott a nemzetség birtokába, nem tudjuk pontosan. Az azonban biztos, hogy 1238-as első okleveles említése során a család tagja, az Andornok nemzetségbeli Bánk volt az apátja. A tatárjárás térségünket sem kímélte meg, a kolostort felgyújtották, elpusztult az Andornokok vára és a nemzetségről sem hallunk többet, minden bizonnyal kihaltak, mert a birtok visszaszállt IV. Bélára, aki a monostort a Zsadány nembeli Gábor mesternek adományozta.

Buza Andrea

Felhasznált irodalom:

Bóna István: Dunapentele története. Dunaújváros, 1997.

Dombay János: Árpád-kori temetők Baranyában I. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1960 (1961) 135-157.

Keszi Tamás: Pentele a közép- és kora újkorban. In: Dunaújváros története. Dunaújváros, 2000.

Kozák Károly: Az egri vár Árpád-kori temetőjének feltárása. II. Agria 22 Az Egri Múzeum Évkönyve (1986) 5-33.

Mesterházy Károly Bizánci és balkáni eredetű tárgyak a 10-11. századi magyar sírleletekben. Gegenstände byzantinischen und balkanischen Ursprunges in den ungarischen Gräberfelden des 10-11. Jh. I. Folia Archaeologica 41 (1990) 87-115.

Mesterházy Károly Bizánci és balkáni eredetű tárgyak a 10-11. századi magyar sírleletekben. Gegenstände byzantinischen und balkanischen Ursprunges in den ungarischen Gräberfelden des 10-11. Jh. II. Folia Archaeologica. 42 (1991) 15-177.