Nyitvatartás: keddtől péntekig 10-16 óráig. Minden hónap első vasárnapján 14-18 óráig.

2019.FEBRUÁR HÓNAP MŰTÁRGYA - BRONZKORI TŐR A DUNA MEDRÉBŐL

2019. február 5.

Bronzkori tőr a Duna medréből
 

A múzeum régészeti gyűjteményébe nem egy ritka, gyönyörű tárgy került már ajándékozás révén. Ez a helyzet a most bemutatott tőrrel is, amelyet Tóth Zoltántól kaptunk. Más tárgyakkal együtt ezt is édesapjától örökölte, aki a vasműbe beszállított dunai sóder tisztításáért volt felelős. Munkája során számos régészeti leletet mentett meg a pusztulástól, amelyek az elmúlt évezredek során ilyen-olyan okból a folyóba kerültek. Ez úton is köszönetünket fejezzük ki mindkettejüknek!

A tárgyat formája és díszítése alapján a középső bronzkorra (körülbelül Kr. e. 2000-1500), az úgynevezett kozideri korszakra keltezhetjük. Nehéz eldönteni, hogy a kissé hullámos pengén melyik sérülés származik a fegyver használatából, és melyik írható a folyó által görgetett sóder rovására. Az él néhány sérülése arra utal, hogy nem csak szúrásra, de vágásra is használták. Markolata hiányzik, ami szándékos rongálás következménye is lehet. Az őskorban gyakori jelenség, hogy bizonyos eszközöket szándékosan tettek használhatatlanná, majd igyekeztek olyan végső „nyughelyet” találni a számukra, ahol már senki nem talál rájuk. A Duna ebből a szempontból ideális választásnak tűnt: sok nép szerint folyók választották el egymástól az emberek és a szellemek világát, és józan ésszel aligha gondolhattak arra, hogy jó 3500 évvel később hatalmas gépek mégiscsak kikotorják több méter mélységből a tárgyat.

Az öntéssel készült tőr jelenlegi hossza 30,9 centiméter, legnagyobb szélessége 6,5 centiméter. Hiányzó markolatát öt kúpos fejű szegecs rögzítette a lekerekített markolatlaphoz, ezek közül kettő kiesett a kiszakadt szélű lyukakból. A markolat eredetileg készülhetett fából, vagy agancsból is. A két szélső szegecs hossza 1,97-2 centiméter. Kissé elgörbültek, a szegecsfejek közötti eredeti távolság 0,95 centiméter lehetett. A harmadik szegecs hossza 2,2 centiméter, a fejek közötti távolság 1,19 centiméter. Ez arra utal, hogy a markolatnak a pengéhez erősített nyúlványai a markolat felé enyhén vastagodtak. A szegecsek vastagsága 3,8 milliméter. Nagyítóval jól látható, hogy mindegyik szegecset három részből állították össze. A gallér alakú, középen eredetileg lyukas fejeket mindkét oldalon a markolat rögzítésekor húzták fel és kalapálták össze a szegecsek testével.

Levél alakú pengéjét kiemelkedő borda osztja két részre, legnagyobb vastagsága a markolat közelében 0,64 centiméter, hegye felé ez 0,4 centiméterre csökken. Szélénél a penge tovább vékonyodik. A szegecsek alatt mindkét oldalon hasonló motívumokkal díszítették, de ma már ezt csak egyik oldalon lehet jól megfigyelni. Itt hármas, ívelt vonalköteget alul-felül pontsor vesz közre. A markolat felől 9 pontot látunk, amelyeket ívelt vonalak kötnek össze, a tőr hegye felé 5 háromszög csüng le a vonalkötegről, a középső kivételével mindegyik hegye alatt egy-egy ponttal. A háromszögek keretét pontsor alkotja, a középső háromszög belsejét két kisebb háromszög, a többiekét 6-8 ferde vonalból álló sraffozás tölti ki.

A korai bronzkor első, háromszög alakú fémtőrei gyerekjátéknak tűnnek a mi tőrünk mellett. Ezt a fegyvert kifejezetten gyilkolásra tervezték, mérete alapján már a bronzkori kardok felé mutat.

Keszi Tamás

 Irodalom:

KISS V.–FÁBIÁN, SZ.–HAJDU, T.–KÖHLER, K.–KULCSÁR, G.–MAJOR, I.–SZABÓ, G.: Contributions to the Relative and Absolute Chronology of the Early and Middle Bronze Age in Western Hungary Based on Radiocarbon Dating of Human Bones. In: Bronze AGE CHRONO LOGY iN THE CARPATHIAN BASIN. Proceedings of the International Colloquium from Târgu Mureş 2–4 October 2014. Edited by Rita E. NÉMETH–Boton d REZI. Târgu Mureş, 2015, 23-36.
MOZSOLICS, A.: Bronzefunde des Karpatenbeckens. Depotfundhorizonte von Hajdúsámson und Kosziderpadlás. Budapest, 1967.