Nyitvatartás: keddtől péntekig 10-16 óráig. Minden hónap első vasárnapján 14-18 óráig.

2018. OKTÓBER HÓNAP MŰTÁRGYA -BRONZKORI SARLÓ REKONSTRUKCIÓJA

2018. október 8.

A mai, zömmel városokban élő emberek számára talán furcsán hangzik a kijelentés, de körülbelül 10.000 éve a legfontosabb munkát azok végzik, akik gabonát termelnek. Az élelemtermelés, és mindenekelőtt a gabonatermesztés nélkül ugyanis nem jöhetett volna létre a mai európai civilizáció sem. Az elvetett gabona betakarításának legfontosabb eszköze évezredeken keresztül a sarló volt, amelyiknek felépítése évezredek alatt alig változott valamit. Sőt, az első sarlókat már az előtt használták a vadon termő fűfélék termésének betakarítására, hogy az ember maga vetette volna el azokat.

A mi rekonstruált sarlónk bronzkori kőpengékből lett összeállítva, amelyek a dunaújvárosi Rácdombon kerültek elő B. Horváth Jolán ásatásán. (1. kép) Szerkezete a legősibb sarlókét követi: a kőből pattintott, gyakran fogazott pengéket fa-, csont- vagy agancskeretbe foglalták. (2. kép) Mezopotámiában, ahol a kő különösen ritka és értékes nyersanyag volt, kerámiából is készítettek sarlókat. (3. kép) A pengék élén megfigyelhető az úgynevezett sarlófény. Ezt a csillogást a gabonafélék szárának szilícium-dioxid-tartalma okozza, amely fényesre polírozza a pengék élét aratás során. Nincsen okunk azt feltételezni, hogy a kőpengék korábbi, újkőkori rétegekből keveredtek volna a bronzkori tárgyak közé. A bronzkorban ugyanis hosszú ideig használnak még kőeszközöket, köztük fogazott pengéket vágásra, fűrészelésre. Ennek oka, hogy a nyersanyag könnyebben beszerezhető és feldolgozható volt, mint a távoli tájakon bányászott ércekből előállított bronz: akár a Duna medrében is találhattak megfelelő követ, amelyet a folyó görgetett magával. 

A fakeret alakjára a valamivel későbbi bronzsarlók alakjából lehet következtetni. Ezek enyhén ívelt éle derékszögben csatlakozott a nyélhez. A rekonstrukciót Nyitrai Mihály fafaragó készítette.

Ha valaki maga is megpróbálkozna őskori sarló készítésével, az alábbi videókban találhat segítséget:

https://www.youtube.com/watch?v=JqyQSu7DO_s
https://www.youtube.com/watch?v=AQCfkKgRM0k

Keszi Tamás

Felhasznált irodalom:

BAR-YOSEF O.: The Natufian Culture in the Levant, Threshold to the Origins of Agriculture.Evolutionary Anthropology Volume 6, Issue 5 (1998) 159-177.
(http://www.columbia.edu/itc/anthropology/v1007/baryo.pdf)

B. HORVÁTH J.–KESZI T.: Az Intercisa Múzeum őskori állandó kiállításának katalógusa.

Az Intercisa Múzeum Kincsei II. Die Schätze des Intercisa Museums II. Katalog der urzeitlichen beständigen Ausstellung des Intercisa Museums. The Catalogue of the Permanent 
Praehistoric Exhibition of Intercisa Museum. The Treasures of Intercisa Museum II.
Dunaújváros, 2004.

(https://www.academia.edu/30056936/Az_Intercisa_M%C3%BAzeum_%C5%91skori_%C3
%A1lland%C3%B3_ki%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1nak_katal%C3%B3gusa._
Az_Intercisa_M%C3%BAzeum_Kincsei_II._Katalog_der_urzeitlichen_best%C3%A4ndigen
_Ausstellung_des_Intercisa_Museums._Die_Sch%C3%A4tze_des_Intercisa_Museums_II.pdf)