Nyitvatartás: keddtől péntekig 10-16 óráig. Minden hónap első vasárnapján 14-18 óráig.

2014. AUGUSZTUS HÓNAP MŰTÁRGYA - BRONZKORI ARANYDÍSZES TŐR ÉS BRONZ BALTA

2014. augusztus 5.

 

Mezőfalva-Bolondvár

Mezőfalva egyik legizgalmasabb régészeti lelőhelye Bolondváron található. Nevével ellentétben nem vár, hanem őskori települési halom. A Mezőföldön a korai és középső bronzkor idején (kb. Kr. e. 2700-1400) keletkeztek hasonló lelőhelyek. A több évszázadon keresztül azonos helyen lakó emberek hozták őket létre, akik vályogházaikat sűrűn egymás mellé építették, a korábbi házak omladékrétegeire. A dobostorta-szerűen rétegződő lelőhelyről csak az újkorban terjedt el az a népi hiedelem, hogy a török-tatár dúlás idején építették a helyiek.

A lelőhelyet sajnos évszázadok óta pusztítják, az őskori rétegeket is feltáró ásatást még nem folytattak rajta. Az emígy-amúgy előkerült tárgyak közül csak kevés jutott múzeumba. Csuti Jánosnak köszönhető, hogy a most bemutatandó, kivételes leletek nem kallódtak el kézen-közön.

A balta és a tőr

A nyéltámaszos balta hossza 14,9 cm. Több helyen öntési hibákat lehet megfigyelni a felületén. Éle egy-két helyen kicsorbult, ebből arra lehet következtetni, hogy valóban használták is. Eddig kevés hasonló tárgy került elő, ezeket az ún. pfaffenbergi típushoz sorolja a kutatás. A lelet közlésekor Bóna István a vatyai kultúra idejére tette készítését. Meghatározása szerint a német Paul Reinecke által meghatározott, Bz A2 periódusra keltezhető. Vagyis a tárgyat nagyjából Kr. e. 2000 és 1700 között használhatták.

Párhuzam nélküli az ugyancsak 14,9 cm hosszú aranyszerelék, amely bronztőr pengéjének a két oldalát díszítette valaha. A két aranydíszt és az általuk közrefogott bronzlemezt aranyszegecsek fogják össze. Ezek eredetileg kb. 7 mm vastag anyagot fogtak át. A szegecsek alatt mindkét aranydíszbe vízszintes vonalat karcoltak, amely középen félkörben ívelődik felfelé. A bronz töredékesen maradt meg, eredeti széle csak egy helyen, a vállánál ismerhető fel – ott, ahol az aranylemez széle is vissza van hajtva. Szélein és a markolatnál ismeretlen mennyiség hiányzik. Formáját ezért csak rekonstruálni lehet. A Kárpát-medencéből Kelebián kerültek elő olyan tőrök, amelyeknek a pengeformája emlékeztet a mezőfalvi díszekre. Ezek alapján a tőr kora hasonló lehet, mint a baltáé.

A tulajdonos

Bár nem ismerjük az előkerülés pontos körülményeit, azért sejthető, hogy elásott kincsről, vagy annak egy részéről lehet szó. Régebben a kutatás az arany- és bronztárgyakat tartalmazó kincseket ellenséges betörés bizonyítékának tekintette. Ma már más indítékokkal is számolnak. Az aranydíszes tőr a közösség tekintélyes tagjáé lehetett, talán a mezőfalvi főnöké. Kiemelkedő személyiségét ismerhette el egy szomszédos közösség vezetője, amikor – barátságukat megerősítendő – a kivételes tárgyat ajándékként átnyújtotta neki. A mezőfalvi főnök halála után a személyes, tekintélyét mutató tárgyakat nem örökölték leszármazottai, hanem szertartásos keretek között „kivonták őket a forgalomból”. Hasonlóképpen, ahogyan az Athur király Excaliburjával is történt.

Keszi Tamás